Szasszafrász: Egy igazi észak-amerikai íz

A legtöbb népszerű gyógynövény és fűszer trópusi régiókból származik, általában a Távol-Keletről, de néha Afrikából vagy Közép- és Latin-Amerikából. A Szasszafrász (Sassafras) abban különbözik, hogy Észak-Amerikából származik. A fa, amelyből származik, a Lauraceae családhoz tartozik, amely magában foglalja a fahéjat és a babérfákat, amelyek babérlevelet adnak nekünk.

A sassafras fa főként az Egyesült Államok keleti részén található. A Sassafras a Jamestown Colony egyik első exportcikke volt a 17. században. A telepesek az őslakos amerikaiaktól tanultak a fa értékéről, akik betegségek megelőzésére használták. Az európaiak egy csodaszernek tekintették, amely számos betegség gyógyítására képes. A Sassafras akkoriban annyira népszerű volt, hogy Amerika második legfontosabb exportcikke volt. Ebben a korszakban csak a dohány volt fontosabb. A kormány büntetést szabott ki azokra a gyarmatosítókra, akik nem teljesítették a személyenként előírt 100 fontot.

Az ezt követő években a kéreg- és gyökérkivonatokat tea és más italok, köztük a gyökérsör készítéséhez használták fel. Az 1960-as években az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság betiltotta a szafrol használatát. Az eredmény az, hogy mind a sassafras teák, mind a gyökérsör készítőinek el kellett távolítaniuk a szafrolt a termékeikből. Mindkét italt mesterséges szasszafra aromákkal vagy szafrolt nem tartalmazó sassafras kivonattal készítik.

Az őrölt sassafras leveleket reszelőpornak nevezik, amelyet sűrítőanyagként használnak.

A sassafras ízprofilja

A Sassafras erősen aromás, földes ízzel, ánizs és citrom jegyekkel. Az eukaliptusz és a gyökér sör jegyei is megtalálhatók benne.

A sassafra egészségügyi előnyei

A Sassafras számos egészségügyi előnnyel rendelkezik, amelyek közül sok a szafrol tartalmából származik. A sassafrasban található vegyületek, amelyek egészségügyi előnyeit biztosítják, a következők:

  • Safrole: Önmagában a Safroleról azt mondják, hogy számos egészségügyi állapot kezelésére hatékony, beleértve a skorbutot és a reumát. A szafrol ellentmondásos, mert rákkeltő, és képes mutációt előidézni. A mértékletesség további okai közé tartozik az a tény, hogy a túlzott használat károsíthatja a vesét és a májat.
  • Kámfor: A kámfor szélhajtó, görcsoldó és fertőtlenítő hatású. Ezen előnyök mellett hatékony stimuláns, amely serkenti a keringést és javítja az emésztést.
  • Nyálka: A sassafras levelei reszelőpor formájában hatékony sűrítőanyag, mert nyálkás. A nyálka az a viszkózus állagú oldható rost, amelyet a chia és a lenmagban látunk.

A Sassafrast számos betegség kezelésére alkalmazták, beleértve:

  • Szifilisz: A Sassafras tonikot szifilisz kezelésére használták a 17. században. Vitathatatlanul ez volt a fő oka annak, hogy exportcikkként annyira jövedelmező volt.
  • Krónikus fájdalom: A közelmúltban a kutatók felfedezték, hogy fájdalomcsillapító és fertőtlenítő tulajdonságokkal rendelkezik.
  • Fertőzés: Antimikrobiális tulajdonságairól úgy tartják, hogy erősítik az immunrendszert, és megvédik a gyomor-bélrendszert és a légzőrendszert a fertőzésektől.

A szasszafrák általános felhasználási módjai

A sassafras levelekből készült reszelőpor leginkább a louisianai gumbóban játszott szerepéről ismert, ahol sűrítőszerként használják. Különféle egyéb kekszek és pörköltek sűrítésére is használják. 

A reszelőport a salátákra szórhatjuk, míg a saláta zöldjei közé egész, friss sassafras leveleket lehet tenni.